A Wing Chun Kung Fu egy tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészet, melyet a hadi tudományok legnagyobb szakértői alkottak egy olyan korban, amikor a magas szintű harci tudás egyenlő volt a túléléssel. Ma a Wing Chun egyike a nyugati világban leginkább elterjedt harcművészeti rendszereknek. Népszerűsége az '50-es években kezdődött, amikor is - Yip Man Nagymester jóvoltából - a stílus széles körben terjedt el Hong Kong-ban. A '60-as, '70-es években Yip Man Nagymester tanítványai folytatták mesterük munkáját, s tevékenységüknek köszönhetően a stílus ma már szinte a világ minden országában ismert. A Wing Chun elterjedését nagymértékben elősegítette Bruce Lee - a népszerű harcművész és filmsztár - filmjeinek megjelenése, illetve azon tény ismerté válása, hogy Lee eredetileg ezt a stílust tanulta.
Szerkezeti felépítése
ATradicionális Wing Chun - a wing chun család nagy részéhez hasonlóan - három pusztakezes formára és két fegyveres formára épül. Alapvető szerkezeti egysége ezen kívül még a Muk Yan Jong, a speciális gyakorló eszközön végrehajtott 108 mozdulatból álló gyakorlatsor, valamint a tapadó kezek gyakorlatrendszer.
Siu Lim Tao
Siu Lim Tao (Kis Ötlet Forma) a wing chun első formagyakorlata. Betekintést nyújt a kezdő tanuló számára a stílusba. Ez a forma adja a tanuló számára a szükséges alapokat. Megtanítja a helyes állást, testtartást, az alaptechnikákat és a légzést. Fejleszti az egyensúlyt és a koncentrációs készséget. A Siu Lim Tao sokkal inkább tréning semmint harci forma. Gyakorlása során a tanuló mozdulatlanul áll a stílus alapállásában. A lábak, a test és a fej mozdulatlan, csak a kezek hajtják végre az alaptechnikákat. A forma szimmetrikusan gyakoroltatja a mozdulatokat mind a két kézzel. A technikák gyakorlása során a tanuló megtanulja a tökéletes formát és a szögeket. Izolálja a technika végrehajtásához szükséges izmokat, és megtanulja a mozdulatok energiájának maximális fejlesztését. Ellenőrzése alá vonja az egész testet, fókuszálja a tudatot.
A technikai képzés mellett a stílus alapelveit is rögzíti, megtanít a helyes légzésre, fejleszti a periférikus látást és a belső energiát.
A 108 mozdulatból álló forma három, egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll. Az első szakasz tartalmazza a stílus alapvető mozdulatait: a wing chun stílus védjegyének számító yat chi kuen-t (nap alakú ököl), a tan sao-t (zátony kéz), a mun sao-t (kereső kéz), a wu sao-t (megvédő kéz), a fook sao-t (ellenörző kéz) és a pak sao-t (lökő kéz). A gyakorlat során a mozdulatok rendkívül lassan kerülnek végrehajtásra. 3-4 perctől akár egy óráig is tarthat ez a szakasz. A második és harmadik szekció már jóval dinamikusabb, az egyes mozdulatok teljes sebességgel kerülnek végrehajtásra. Az alaptechnikák elsajátítása, a korrekt testtartás és struktúra kialakítása mellett még egy nagyon fontos szerepe van e formának - elsősorban az első szakasznak - a belső energia fejlesztése.
Chum Kiu
Chum Kiu (Hídkeresés) a wing chun második formája a megnyitás időzítésére utal. A tanuló a forma gyakorlása során megtanulja, mikor és hogyan vegye fel a kontaktust ellenfelével. A forma megtanítja, hogyan lehet változtatni a küzdőtávolságot. Megtanítja a stílus alapvető lábmunkáját, az oldalsó lépést, a hosszú lépést, a körző lépést, a "T" lépést, a fordulásokat és az állások cseréjét.
A forma kulcsgondolata a Sil Lim Tao által felépített struktúra megőrzése mozgás közben, illetve az ellenfél védelmi struktúrájának áttörése, és hídjainak kontrolálása. Bemutatja a középvonal megőrzésének és cseréjének jelentőségét, megtanítja, hogyan nyerhetünk energiát az állásból, a lábmunka, a csípő, a test és a kar mozdulatának koordinálásából.
Gyakoroltatja a Sil Lim Tao technikáinak kombinációit, megtanítja a magas; a közép-; és a mély bong sao-t, a lop sao-t, a yat sao-t, a po pie jeung és egyéb taktikákat, az egyenes rúgást, az egyenes és az oldalsó rúgás kombinációit. Megtanítja mozgatni a Sil Lim Tao forma gyakorlása során fejlesztett energiákat.
Biu Jee
Biu Jee (Rámutató- vagy döfő ujjak) a wing chun harmadik formája. További lábmunka és rúgás kombinációk mellett magába foglalja a wing chun döfő ujj technikáit, a különböző könyök technikákat, a kwan sao és a grun sao kombinációkat.
Megtanítja az ellenfél struktúrájának áttörését, illetve azt, hogy hogyan szabadulhat a gyakorló, ha hídjai csapdába kerültek vagy a védelmi struktúra felbomlott. Megtanítja a döfő technikák használatát az ellenfél gyenge pontjai ellen, és felerősíti a gyakorló hídjait. A Chum Kiu gyakorlása során megmozgatott energiákat megtanítja alkalmazni.
Muk Yan Jong
AMuk Yan Jong (Fabábuforma) a wing chun egyetlen formagyakorlata, amely segédeszközt igényel. A 108 mozdulatból álló fabábuforma a már ismert technikák további kombinációi mellett újabb technikákat (kao geng sao; kau sao; sheung tok sao) és taktikákat is tanít.
Legnagyobb előnye azonban, hogy megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára. Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok "áramlását".
A forma tíz - egymástól jól elkülöníthető - szekcióból áll. Gyakorlása során a tanuló a következő fokozatokon halad át: muk yan jong (fababa forma), a teljes forma elsajátítása és gyakorlása a gyakorlóeszközön; da san jong (kötetlen fababa) a forma részei illetve a különböző kombinációk gyakorlása a gyakorló eszközön; hong jong (levego baba) a formagyakorlat, majd szakaszainak gyakorlása a segédeszköz nélkül egészen a kötetlen "árnyék bokszig"; mai sang jong (a baba "élővé tétele") a forma részeinek gyakorlása partner ellen.
Chi Sao
AChi Sao (Tapadó kezek) a wing chun sarok köve. Nem más, mint egy gyakorlatrendszer mely a kifejleszti a wing chun harcos közelharc során alkalmazott "kontaktreflexét". A chi sao alapelve a következő: Egy támadás vagy védekezés során a küzdő felek hídjai - karjai - között kapcsolat - érintkezés - alakul ki. A kapcsolat során a gyakorló érzékeli a támadás irányát és energiáját. Az erőhatásra a test begyakorlott séma szerint reagál.
A chi sao gyakorlatok megtanítják érzékelni a különböző irányú és energiájú erőhatásokat, majd megtanítják a megfelelő reakciókat ezekre a hatásokra. Első lépésben csak az érzékelő karok gyakorolják a megfelelő mozdulatokat, később a két kar által végrehajtandó mozgáskombináció kerül begyakorlásra, végül az egész test reakciója elsajátításra kerül. Ennek megfelelően a gyakorlatokat eleinte semleges állásban hajtják végre a tanulók. Testük mozdulatlan, csak az érintkező karok mozognak előre meghatározott módon, miközben a tekintet követi a mozdulatokat. Később az egész test előre meghatározott módon reagál az adott mozdulatra. Végül a támadások és a hárítások spontán reakciókká válnak. A következő lépcsőben a gyakorló bekötött szemmel - csak a bőrreflexére hagyatkozva - hajtja végre az előre meghatározott mozdulatokat, végül a mozdulatok spontánná válnak.
A chi sao gyakorlat nem azonos a küzdelemmel, de olyan képességeket - erő, gyorsaság, egyensúly, időzítés, vizuális - és kontaktreflex - fejleszt a gyakorlóban, melyek nélkülözhetetlenek a valós küzdelem során.
Baat Jaam Dao
Baat Jaam Dao (a kard nyolc vágása) a wing chun első fegyveres formája. A "kard nyolc vágása" egyaránt utal a forma nyolc szekciójára, illetve annak nyolc speciális vágására, melyek a következők: jut (levágás), jaam (hasítás), waat (csúsztatás), biu (szúrás), lao (kavarás), chai (zúzás), és huen (körzés).
A baat jaam dao nem más, mint a wing chun alapelveinek és technikáinak kiterjesztése vágófegyverekre. A kardok technikái: mun dao; wu dao; tan dao; bong dao; pak dao; fut dao; lan dao; jaam dao; jut dao; gum dao; gaun dao; kwun dao; biu dao; chit dao.
Luk Dim Boon Gwun
Luk Dim Boon Gwun (Hat és fél pontos bot) a wing chun utolsó formája, a Shaolin azonos nevű bot formáján alapszik. Az eredeti formát egyszerűsítették és lerövidítették, a tréningben mindkét oldali fogásformát (jobb kéz elol - bal kéz hátul illetve fordítva), valamint a chi gwun (tapadós bot) rendszerét bevezették.
A wing chun botrendszere a formagyakorlat és a bot erőtréningje mellett különböző kiegészítő gyakorlatokat is tartalmaz. A luk dim boon gwun hét alapelvet foglal magába, melyek a következők: tai (felemelkedés), lan (zárás), dim (rámutatás), kit (elterelés), got (levágás), wun (körzés), és lao (fogadás). Az utolsó princípiumot fél mozdulatnak tekintik, melynek során a bot visszavonásra kerül egy új mozdulat végrehajtásához.
A luk dim boon gwun technikái a következők: tan gwun; (kiterjesztő bot); fook gwun (ellenörző vagy híd bot); bong gwun (szárny bot); jut gwun (levágó bot); huen gwun (körző bot); gaun gwun (ásó bot); tiu gwun (felpattanó bot); lan gwun (záró bot); lou suei gwun (folyóvíz bot); biu gwun (döfő bot); dang gwun (kalapáló bot); saat gwun (lefelé ütő bot). Állásai: gwun jong és gwun ma.
Technikai alapok
ATWCK valamennyi technikája benne foglaltatik a három pusztakezes formában, a fababaformában valamint a két fegyveres formagyakorlatban. Mivel a formák "tréning" - és nem "harci" formák - alkalmazásokat nem tartalmaznak - a mozdulatok alkalmazása csak képzett oktató segítségével lehetséges.
Egy-egy mozdulat számtalan alkalmazást rejthet magában, így a technikák klasszikus "alkalmazás" szerinti felosztása lehetetlen. Ugyanazon mozdulat alkalmazható hárításként és támadásként is. A tan sao tipikus wing chun hárítás, ugyanakkor alkalmazható támadásként - döfés szemre vagy torokra - is. A fut sao mozdulat, egyaránt lehet hárítás, támadás - pl. kézél ütés torokra -, vagy akár földre viteli technika (dobás) is. A lan sao-t használhatjuk az ellenfél középvonalának lezárására, hídjainak "csapdába ejtésére", ugyanakkor ez a mozdulat foglalja magába a TWCK majd minden köríves támadását. Használható köríves ütésként - támadó felület lehet a kétfejű karhajlító izom, a könyökhajlat, az alkar belső- és külső része, az ököl, a tenyér, az ujjak és a könyök egyaránt - de dobásként is. Egyszóval a TWCK technikáit lehetetlen csoportosítani alkalmazás szerint (ütések, rúgások, hárítások, stb.).
Mindenesetre a stílus ütéseket, rúgásokat, hárításokat, dobásokat, söpréseket, izületcsavarásokat, -feszítéseket, -töréseket, és földharc elemeket egyaránt magába foglal.
Edzés
A Tradicionális Wing Chun Kuen oktatása az első formagyakorlat - a Siu Lim Tao - elsajátításával kezdődik. Mivel ez a forma nem tartalmaz lábmunkát, az SLT - vel párhuzamosan megkezdődik a stílus három alapállásának és lábmunkájának - fordulás, lépés előre, -hátra, -oldalra, körző lépés - megtanulása is. A forma tanulása folyamatában és részeire szedve egyaránt folyik. A mozdulatokat önálló - és partner gyakorlatok során gyakorolják a tanulók. Kezdő szinten a gyakorlók megtanulják alkalmazni az elsajátított technikákat egyszerű támadások - ütések és rúgások - illetve azok kombinációi ellen.
Középhaladó szinten a tanuló elsajátítja a Sil Lim Tao egy haladóbb változatát. Magasabb szintű lábmunkák és rúgások tanulása mellett, megkezdődik a bevezetés az egyszerűbb chi sao gyakorlatokba. Első lépésben az un "parallel" egykezes chi sao gyakorlatok következnek. A tanulók egymással szemben - yee jee kim jeung ma pozíció, tan sao - fook sao kéztartás - állva egy-egy karjukat összeérintik - jobb a balhoz - és meghatározott mozdulatsorokat hajtanak végre. Egyikük aktív - támadó - míg a másik passzív - védekező - szerepet tölt be. A tekintet követi a mozdulatokat, a test és a láb mozdulatlan, csak a kezek mozdulnak. A későbbiekben a mozdulatokat lábmunkával kombinálják, majd bekötött szemmel hajtják végre.
A következő lépés az un "cross" chi sao gyakorlat. Az állás itt Juen Ma, a kéztartás pedig Jong Sao - a TWCK harci kéztartása. A szemben álló felek azonos karjukat érintik össze a csukló izület magasságában. Az érintkezés történhet a kar belső vagy külső oldalán. Először csak az érintkező karok mozognak előre meghatározott módon, a tekintet ellenőrzése mellett. Később a mozdulatokhoz lábmunka kapcsolódik, majd a gyakorlók mindkét kezüket használják a gyakorlatsorozatok végrehajtása során. A mozdulatok később spontán végrehajtásra kerülnek, végül bekötött szemmel.
Ezen a szinten kezdődik el a TWCK egyik speciális erőtréningje, az un. falizsák tréning. A függőleges szilárd felületre felfüggesztett, homokkal, rizzsel vagy vasreszelékkel megtöltött 70cm x 70cm nagyságú zsákra ütéseket, rúgásokat, illetve azok sorozatait, kombinációit hajtják végre a gyakorlók.
Haladó szinten következik a Chum Kiu forma elsajátítása. Ezzel egy időben megkezdődik a fababaforma - Muk Yan Jong - elsajátítása, a stílus mozdulatainak, kombinációinak gyakorlása a fabábun. A chi sao rendszer következő állomása az un. lop sao sorozatok. A tanulók yee jee kim jeung ma pozícióban egymással szemben állnak, egyikük egyenes ütéssel támadást indít, amit a másik bong sao - val hárít, majd lop sao - ütés kombinációval ellentámadást hajt végre. Ezt a másik fél szintén bong sao - val hárítja. A gyakorlat egyetlen folytonos hárítás - ellentámadás sorozattá áll össze. A gyakorlók időnként kezet cserélnek. Később a kéztechnika lábmunkával kombinálható, illetve vakon kerül gyakorlásra. A következő lépésben a gyakorlatsort hol az egyik, hol a másik fél támadó kombinációkkal szakítja meg. A támadások lehetnek ütések, lökések, rúgások, dobások, kéztörések, vagy ezek kombinációi. A támadásokat a másik fél meghatározott módon hárítja. A támadások és hárítások idővel spontán reakciókká válnak, majd bekötött szemmel kerülnek gyakorlásra.
A következő lépés a kétkezes (sheung) chi sao. A gyakorlók egymással szemben állnak. Mindkét karjukat összeérintik. Egyik kéz tan sao, a másik fook sao pozícióban van. Tan sao érintkezik fook sao-val, és viszont. A gyakorlók egymást váltva bong sao pozícióba forgatják tan sao-jukat. Miközben az egyik fél indítja a mozdulatot egy aktív bong sao - val, addig a másik - a partner mozdulatához igazítva saját mozdulatát - passzívan "visszaejti" karját tan sao helyzetbe. A gyakorlat során a felek váltakozó erőhatással nyomhatják egymás karját, amihez a partnernek alkalmazkodni kell. Később gyakorlatot - a lop sao gyakorlathoz hasonlóan - lábmunkával kombinálhatják. Támadó kombinációk indíthatók belőle kézzel és lábbal egyaránt. Az akciók / reakciók eleinte előre meghatározottak, később spontán kerülnek végrehajtásra - a tekintet által követve és "vakon" egyaránt. Eközben a tanuló elsajátítja a teljes fababaformát és a biu jee formát is.